Fukushima prefektúra hatóságai nemrég átsoroltak az erőmű körül néhány lezárt területet annak érdekében, hogy feloldhassák a zárat olyan területek fölül, ahol a sugárzás mértéke 20 milisievert vagy kevesebb évente.
Francis Markus tudósítását Kósa Gergő fordította magyarra.
Geiger számlálóval vizsgálják egy öt éves kislányon a ruhájához tapadt sugárzást. A következő lépés egy teljes testvizsgálat, amelyet a japán Vöröskereszt által biztosított felszereléssel végeznek. Noboyuki Kobayashi/Japán Vöröskereszt
Fukushima prefektúra hatóságai nemrég átsoroltak az erőmű körül néhány lezárt területet annak érdekében, hogy feloldhassák a zárat olyan területekről, ahol a sugárzás mértéke 20 milisievert vagy kevesebb évente.
A három visszaengedett közösség közül egyik Kawauchi falu. A 3 000-ből mindössze 500 visszatérő lakó a falu újjáélesztése iránt tett szándékukban általános problémákat vetítenek előre.
A vegyesboltfüggő Japánok mércéjével Kawauchi-ban, a folyó mentén, egy lombos út szélén megtalálható Montpellie nevű bolt teljesen jelentéktelen. De pár perc elteltével, megfigyelve a kis egyterű kocsiikkal megálló vásárlók biztos áramlását, felismerjük a bolt különleges tulajdonságát: szó szerint ez az egyetlen bolt, ami nyitva van az egész faluban.
És erre jó ok van: múlt hónapban a kormány a 3 000 fős lakosú falut átminősítette lakói számára biztonságos állapotúra. Mégis, eddig mindössze 500-an költöztek haza. Egy, a helyi hatóságok által készített felmérés szerint megközelítőleg ugyanennyien soha többé nem szándékoznak hazatérni, míg valamennyivel többen, 600-an még nem döntöttek.
Sokaknak nagyon problémás hazaköltözni, mondja a 71 éves Sachiko Mori földműves, aki feladta mezőgazdasági tevékenységét, mivel szennyezett terményeit nem tudja eladni. „Azok, akik korábban földműveléssel foglalkoztak, most nem tudnak mit tenni. Annak ellenére, hogy ezeket a zöldségeket korábban magam termesztettem, most kénytelen vagyok a nyugdíjamból megvenni.”
A közösség összekovácsolása érdekében a Japán Vöröskereszt közösségi központja - amely német segítséggel került felállításra – jelenleg átmeneti helyéről át lesz telepítve Koriyama városába, ahol jelenleg Kawuchi legtöbb egykori lakosa él.
Mindeközben, sokak számára számos más nehézségbe is ütközik a hazaköltözés. „Egy másik tényező az, hogy az emberek úgy érzik, az erőmű nem stabil egyelőre,” mondja Hideo Akimoto, egy helyi köztisztviselő, akit egy doboz cigaretta megvásárlása közben állítottunk meg.
Néhány személy az eddig döntést nem hozó többségből is megtalálható az üzletben. „Az élet egyelőre túl kényelmetlen itt, tekintve hogy jelenleg csak egy-két üzlet van nyitva”, mondja egy asszony, amint készül kocsijába beszállni és elhajtani a több mint egy órára fekvő Koriyama-ba. „Ráadásul, a házam szennyeződésmentesítése még el sem kezdődött egyelőre.”
Egy kisgyermeket vizsgálnak a Japán Vöröskereszt által üzemeltetett fukushimai kórházban üzemelő egésztest-számlálóval. A vizsgálat két perc hosszú, amely alatt mozdulatlanul kell állni a berendezésben, amely a gyerekek számára nem túl könnyű. Fotó: Noboyuki Kobayashi / Japán Vöröskereszt.
A félrehúzódó autók között található egy teherautó, platóján két nagy rikító sárga víztartállyal és egy vadonatúj pumpával, amelyet láthatóan Európából importáltak. „A víz a tartályokban az emberek házainak sugárfertőtlenítésére lett használva” mondja a sofőr, Igari Satsuki.
Kicsit arrébb az úton találkozunk egy több férfiból álló csoporttal, akik eltávolítják a föld felső rétegeit és hatalmas kék színű műanyag zsákokba teszik azt. Mutatva a fakóbb színű földtől egészen egy ház jobb kéz felőli oldaláig, egy munkásember magyarázza: „Ez itt mind új föld, úgy lett egy dombról a falun kívülről ideszállítva.” A munkások azt mesélik nekünk, hogy egy niigata-i cég a nyugati partról foglalkoztatja őket. Ez a fukushimai paradoxonok egyik: magas a munkanélküliség, ugyanakkor a népesség olyan szinten el van öregedve, hogy már nincs elég munkaerő alapvető feladatok elvégzéséhez.
Amikor meglátogatjuk a helyi közigazgatási épületet, egy falusi tisztségviselő Masakazu Sakuma azt mondja, a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több embert a hazatérésre sarkalljanak.
Egy tisztviselő nem hivatalosan azonban elmondja, ő nem számít arra, hogy az emberek 60 – 70 %-ánál többen visszatérnének. Mindemellett adókedvezményeket és más előnyöket is kínálnak, hogy vállalkozásokat tudjanak a környékre vonzani. Azt mondják, már sikerült is megállapodást kötniük egy precíziós ipari vállalkozással, ami a faluban készül letelepedni, magával hozva 50 új munkahelyet. Azonban, elnézve a még hátralévő házfertőtlenítéssel kapcsolatos munkákat valamint az emberek távolmaradását, senki nem számít arra, hogy a közösség újjáélesztése könnyű feladat lesz.
